2023. július 1-jével új hulladékgazdálkodási rendszer lépett életbe, melyben a magyarországi települési hulladék begyűjtését, kezelését és számlázását a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. végzi.
Mi minősül hulladéknak?
Az a termékmaradvány, elhasznált termék, melyet a tulajdonosa eredeti rendeltetése szerint már nem tudja, vagy nem kívánja felhasználni, illetve értékesíteni. Ezek a maradványok az emberre és a környezetre is ártalmasak lehetnek, ezért gondoskodni kell az ártalmatlanításukról, illetve az újrafelhasználásukról.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény rögzíti a hulladék fogalmát, amely szerint a hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
A hulladékok egyik fajtája a kommunális, vagy más néven a települési hulladék.
A kommunális hulladék az emberi szükségletek kielégítése folytán keletkezik, vagyis lakossági fogyasztás, intézményi, kiskereskedelmi és vendéglátó tevékenységből és a közterületek tisztán tartásából származik.
A kommunális hulladék összetétele és mennyisége az életszínvonaltól, az életmódtól és a fogyasztás szokásaitól függ.
A települési szilárd hulladék (kommunális hulladék) elszállítása a hulladéknaptárban kék színnel megjelölt napokon történik.
A megjelölt szállítási napokon kérjük a hulladékot legkésőbb 6 óráig az ingatlan elé kihelyezni szíveskedjenek.
Néhány fontosabb információ:
A Hulladéktörvény 2.§ (1) bek. 34. pontjának rendelkezései alapján ingatlanhasználónak minősül:
az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rendelkezésére áll;
Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok
(Ht. 38.§)
(1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges feltételeket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére biztosítja, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe veszi.
(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.
(3) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét megadja.
(4) Ha nem az ingatlan tulajdonosa az ingatlanhasználó, az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság felhívására az ingatlanhasználó személyéről tájékoztatást ad. A tájékoztatás kiterjed az ingatlanhasználat tényének igazolására és az ingatlanhasználó személyének beazonosítására. Az ingatlanhasználat tényét igazoló okiratok másolatát – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kivételével – az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság rendelkezésre bocsátja, vagy az elektronikus másolat elkészítésének lehetőségét számukra biztosítja.
A Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság az e bekezdés szerint birtokba vett okiratmásolatokat az ingatlantulajdonos részéről történt tájékoztatás bizonyíthatósága érdekében, a követelések behajthatósága céljából 5 évig kezeli.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a Koordináló szerv, vagy – ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte – a koncessziós társaság a tulajdoni lap adatai alapján jár el a továbbiakban a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben.
39. § (1) * Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – e törvényben meghatározott kivételekkel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.
(2) * Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.
(3) * A természetes személy ingatlanhasználó a (2) bekezdésben meghatározott hulladékot hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó telephelyére szállíthatja, ott a hulladék átvételére engedélyes átvevőnek átadhatja, az intézményi alvállalkozó a hulladékot átveheti.
40. § (1) * A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék – a 43. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül.
385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről
7. § (1) A vegyes hulladék szabványos gyűjtőedényben történő gyűjtéséhez a közszolgáltatónak biztosítania kell azt, hogy az ingatlanhasználó legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül választhasson.
(1a) * A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül – az (1c) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) a természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek az űrmértéke a 80 litert,
b) a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert
nem haladja meg.
(1b) * Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.
13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet
a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
3. § (1) Az ingatlanhasználó a vegyes hulladékot – ide nem értve a közterületen képződő, közterületre telepített gyűjtőedényben gyűjtött vegyes hulladékot – és a biohulladékot a közszolgáltató, a gyűjtő vagy a hulladékkezelő részére történő átadásig vagy a komposztálásig olyan zárható, szivárgásmentes gyűjtőedényben gyűjti, amely a hulladék gyűjtőedényből történő kiszóródását, kiömlését, valamint a rovarok, a rágcsálók és más kártevők hulladékhoz jutását és elszaporodását megakadályozza.
(3) Az ingatlanhasználó gondoskodik arról, hogy a gyűjtőedény elszállítás céljából hozzáférhető legyen.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra vonatkozó szállítási gyakoriság
1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott területenként (területfelhasználási egységként) a vegyes hulladékot – ide nem értve a közterületre telepített gyűjtőedényben gyűjtött vegyes hulladékot – a következő minimum gyakorisággal kell elszállítani: