csak addig érdekli a hulladék, amíg az ő életteréből elviszi a szolgáltató. Azzal már nem
foglalkoznak, hogy mi a további sorsa, legfeljebb bosszankodnak, ha valahol szemétkupacokat találnak.
A hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek
olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt
pedig nem is olyan tartósak. Használat után a hulladékban végzik, tovább terhelve a
környezetet. De a környezet befogadóképessége is véges…
A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje ezzel szemben arra épül, hogy
egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.
Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet
hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek
újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Miért van erre szükség? Négy fő okot lehet megnevezni: a felhasználható természeti
erőforrások (azaz az ércek, ásványok, biomassza, energiahordozók, földterület) egyre növekő
mértékű kiaknázása, és ezzel szoros összefüggésben a biológiai sokféleség drámai csökkenése
a bolygónk pusztulásához vezet. A termelés és a fogyasztás során keletkező és nem
újrahasznosított hulladék folyamatos növekedése, valamint az üvegházhatású gázok
kibocsátása pedig drámai mértékben rontja az életminőséget, és felgyorsítja a pusztulási
folyamatot.
A hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és az újbóli felhasználás az európai
vállalkozások számára rengeteg megtakarítást jelenthet, és csökkentheti az üvegházhatású
gázok kibocsátását. A körforgásos gazdaság csökkentené a környezetre nehezedő nyomást,
biztosítaná a nyersanyagforrásokat, valamint javítaná az Unió versenyképességét és 700 ezer
új munkahelyet teremtene az EU-ban. A fogyasztók pedig tartósabb használati tárgyakhoz
férhetnének hozzá.
A körforgásos gazdaság vagy körkörös gazdaság koncepciója a fenntartható fejlődés egy
fontos eleme. Az angol R betűvel kezdődő szavak miatt 10R modellnek is nevezett eszköztár
alkotja a körforgásos gazdaság lényegét. Itt jól látható, milyen pici ráfordítással milyen sokat
tehetünk egyénenként MI is.
Az első lépés a visszautasítás (refuse): a fogyasztói társadalom reklámjai folyamatos nyomást
gyakorolnak ránk, hogy vásároljunk minél többet, akkor is, ha nincs rá szükségünk.
Visszautasíthatjuk az ezzel járó felesleges nyersanyaghasználatot, ha jobb minőségű, tartósabb
terméket választunk, esetleg amire szükségünk van, ideiglenesen kölcsönözzük.
A következő lépés lehet a csökkentés (reduce): csak olyan terméket vásároljunk meg, amire
valóban szükségünk van! Vigyünk magunkkal bevásárló listát, és saját szatyrot, és azt vegyük
meg, ami valóban szükséges otthon. Ezt még a pénztárcánk is lájkolni fogja ebben a nehéz
időszakban.
Megújulás (renew): a körforgásosság szemléletében olyan termékeket kellene választanunk,
amikről tudjuk: hosszabb ideig, illetve az eredeti rendeltetésük vége után is használhatók
másra, pl. a ruhadarabként már kifutott termékekből készíthető még lábtörlő, bútorhuzat.
Nagymamáink idejében nagy divat volt a megkopott, kilyukadt edényekbe virágokat ültetni,
ez ma is jó megoldás lehet! Ezt továbbhasznosításnak is nevezhetjük (re-purpose): a termék
újbóli felhasználása más célokra, más funkcióval.
Fontos elem az újrahasználat (reuse): a termék újbóli használata, a továbbadás újabb
felhasználónak; amikor csak lehet, vásároljunk használt termékeket, amit pedig mi már nem használunk, annak igyekezzünk új tulajdonost találni. Jó alternatíva ez például a gyerekruhák
és cipők esetében, amikor a csemete nagyon gyorsan nő ki mindent. A megunt plüssjátékokat,
társasokat pedig bármelyik kórház szívesen fogadja tiszta állapotban, a kis betegek
gyógyulásához hozzájárulhat egy biztonságot nyújtó mackó.
Újra kellene élesztenünk a megjavítás (repair)jó szokását is: a termék folyamatos
karbantartása és javítása/javíttatása meghosszabbítja annak élettartamát. Bár a szemfelszedés
már a múlté, de a cipőnk javíttatásához, ruháink varratásához még találunk szakembereket, s
ennek költsége is barátibb a pénztárcánkra nézve, mint egy új megvásárlása.
Nagy divat lett a felújítás (refurbish): a termék felújítása a további használat érdekében. Pici
kreativitással és némi ráfordított idővel nagyon egyszerűen átfesthető egy bútordarab, vagy
válhat egy régi bicikliből menő virágtartó.
Ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, akkor esélyt adunk az újragyártásnak (remanufacture).
A hulladékgazdálkodó használt (ún. másodlagos) alapanyagként üveget, papírt, műanyagot,
alumínimumot ad át új termék készítésére. Ezzel rengeteg időt, energiát és főképp
nyersanyagot takaríthatunk meg, így a termék olcsóbb is lehet és a Földünkért is sokat
tehetünk. Ez az újrahasznosítás (recycle): az alapanyagok minél nagyobb arányú újra
hasznosítása, új helyett használt alapanyagból másik termék készítése.
Az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik. ha újrahasznosítani nem tudjuk semmilyen
módon már, akkor sem a lerakók megtömése a megoldás. A visszanyerés (Recover) a
hulladékok elégetése vagy komposztálása során kinyert energia hasznosítása. Ezért fontos az,
hogy vegyük a fáradságot, válogassuk szét otthon a hulladékot, és a szelektíven gyűjtött
hulladék arányát igyekezzünk növelni, a kommunális hulladékot pedig a lehető
legminimálisabb mennyiségre csökkenteni.
Ha végiggondoljuk, a körforgásos gazdasági modellben minden nem megújuló anyag zárt
körben kering. A modellnek nagyon fontos része a környezetbarát terméktervezés
(ökodizájn), amely során a termékeket már az életciklusuk további szakaszait szem előtt tartva
úgy tervezik meg, hogy minél tartósabbak, javíthatók, újra használhatók, illetve hulladékká
válásukat követően hasznosíthatók legyenek. A körforgásos gazdaság megvalósításában
rendkívül fontos szerepe van ugyanakkor a lakosságnak is, mert tartós termékek vásárlása,
javíttatás, újrahasználat, illetve újrahasználatra történő átadás révén ők tudják biztosítani a
termékek lehető legjobb kihasználását, hogy ezek minél később váljanak hulladékká, a
termékek hulladékká válását követően pedig a szelektív hulladékgyűjtés révén elsősorban ők
teszik lehetővé a hulladék újrafeldolgozását (anyagában történő hasznosítását). Az ipar, a
kereskedelem, a szolgáltatás területén és a közintézmények esetében ugyanilyen fontos az
anyaghatékonyság és a keletkező hulladékok elkülönített gyűjtése. A körforgásos
gazdaságban ideális esetben a keletkező hulladék közel teljes mennyisége hasznosul,
másodlagos nyersanyagként visszakerül az ipari termelésbe, és elsődleges nyersanyagok –
akár megújulók, akár nem – csak akkor kerülnek felhasználásra, ha másodlagos nyersanyagok
nem állnak rendelkezésre. A körforgásos gazdasági modell valójában nem újdonság, hanem
egyfajta visszatérés a természet rendjéhez, hiszen a természetben szinte minden anyag (kémiai
elem) körfolyamatokban vesz részt, és nincs hulladék: minden folyamat végterméke egy
másik folyamat kiindulási anyaga. Ezt kell elérnünk, hogy a természettől tanulva megóvjuk a
természetet, hiszen ha elpazaroljuk bolygónkat, helyette nincs másik.
További érdekes olvasnivalók:
https://www.europarl.europa.eu/pdfs/news/expert/2015/12/story/20151201STO05603/201512
01STO05603_hu.pdf
https://www.vg.hu/zoldgazdasag/2022/01/korforgasos-gazdasag-nelkul-integethetunk-a-
klimacelok-teljesitesenek
https://www.vg.hu/zoldgazdasag/2021/12/egyszeru-a-matek-nincs-annyi-nyersanyagunk-
hogy-ilyen-pazarloan-eljunk